2013. február 12., kedd

versek ismét

Találtam még verseket, amiket nem írtam ki. Mivel fecniken vannak, így inkább leírom őket, még ha gyengusok is.

Valami új

Új hold kelt föl, a Nap is más pályán mozog

Nem néznek rám mosolygó csillagok.
Mogorva, komplex képek halmazát vizslatom,

és már csak emlékeimben köszön vissza gondtalan gyermekkorom.

De mit is beszélek?! Tán bolond vagyok?
Hiszen bordáim mögött még mindig gyermek-szív dobog!
De a dobbanásokat új emberek hallják már,
és tudom: több dolog múlt el most, mint egy nyár.

Ebből egy dal is készült, amit talán 2x vagy 3x adtunk elő a Yolkkal. :)

Címtelen

Az idő itt van velem,
de gyorsan elszáll, én meg utána.
Csak megy, fut, először Velem,
Majd valakinek Bécs, másnak Szováta.

A felhőtlen, s tiszta eget elhagyjuk,
és ismeretlen, borús tájakon barangolunk.
Nincs már ismerős arc, kivel a világot kacagjuk,
S bár mosolygunk, tudjuk: ez nem igazi, csalunk.

Veszélyes dolog az önálló élet,
Aki azt hiszi egyszerű, erősen téved.
Én is tartok tőle, sőt... Félek...!
De volt már nagy akadály, s én még mindig élek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése