Nézem, mikor írtam utoljára, augusztus 1. Azon a napon történt a baleset Petivel, aki azóta már hála istennek jobban van. Most nem fogom leírni mi történt vele, valszeg úgyis mindenki tudja már, aki meg nem, az kérdezze meg, járjon utána. Meg nem is akarom leírni. Mindannyiunkat sokkolt a dolog, és mindenki szorít érte, bejárunk hozzá stb. Most nem tudom hol tart a dolog, azt hiszem, hogy hamarosan felébresztik.Ezt most csak azért írtam, mert az előző bejegyzésem után történt nem sokkal a dolog.

Közben volt egy Fruzsi buli, ahol jól kiütöttem magam, majd jött az én bulim, ami szerintem ismét jól sikerült, remélem legalábbis. A többiek azt mondták, jól érezték magukat. :)

Aztán volt egy Kispál búcsúkoncert. Na ezt nem intézem el fél mondattal, nem lehet.
A zenekar is nagyon sokat készült rá, és én is, tanulgattam a szövegeket azoknak a nagyobb számoknak amiket még nem nagyon tudtam, hogy teli torokból tudjam ordibálni a koncerten, amikor utoljára hallom a számokat. Elég jó helyen voltunk, jobb oldalt elöl, aztán besodródtunk középre a pogóba. Az egészséges pogót szeretem, de amikor már nagyon durván lökdösődnek, azt nem, és mindig van egy-két idióta aki elveti a sulykot, nyilván most is. De mind1, arrébb jöttünk. A koncert szerintem zseniális volt, bár mások azt mondják, hogy nem volt jó. Nekem nagyon tetszett, jók voltak a számok, szerintem maga az "előadás" is jó volt, a színpadi elemek, stb. Volt azért egy-két szám, amit szívesen meghallgattam volna, de hát ez van. :) A végén az a konyhasarok, szerintem zseniális volt, a csillag vagy fecske, meg a hang és fény, nagyon nagyon jó volt. Aztán jött a kötelező Ha az életben, és akkor elszomorodtam, mert az a koncert végét jelentette, ami azt is jelentette egyben, hogy nem hallom már soha többet élőben a Zár az égboltot, ami pedig a kedvenc számom. Vége lett a Ha az életbennek, és akkor elkezdték játszani... És én megmondom férfiasan, elsírtam magam. Mert iszonyatosan szeretem azt a számot és iszonyatosan gyönyörű. Elképesztő volt, egy csodálatos szólóval. Még Lovasi is megemlítette, hogy mennyire jó volt.
Vége lett valaminek 23 év után, vége lett valaminek, ami meghatározó volt az életemben, még akkor is ha csak 4-5 éve követem őket és nem 23 éve. De hála istennek, ahogy Lovasi mondta: a számok megmaradnak. De nehéz a búcsú, és biztos vagyok benne, hogy nekik is. Sajnálom, hogy a kezdeti időszakban nem láthattam őket. Maradandót alkottak, amiből a mai fiatalok is merítenek, próbálják utánozni.
Következő nap leutaztam Balcsira, lent voltam 1 hetet. Jó volt pihenni azért, nem kellett sehova se szaladgálni. Nagyon kár, hogy nincsen az ismerősök között valakinek egy nyaralója, ahova le tudnánk menni többen, és lent lenni sokat-sokat. Hatalmas lenne.

Most pedig itthon vagyok, készülünk Yolkkal az új koncertekre, most épp Lőrinccel a bőgőnél, mert Dávid bevonult kiképzésre, festjük,pakoljuk az új termeinket, és szerdától vár ránk a kórustábor egészen vasárnapig. Aztán pedig elkezdődik az év, aminek a végén érettségizünk.

Még leírni is rossz, pláne gondolni rá. A választott tárgyam még fogalmam sincs, hogy mi legyen. Gondolkoztam a bioszon elsősorban, aztán az infó (itt még egy emelten is gondolkoztam, nem tudom mennyire elvetemült ötlet), és most a zene került fel a listára. A biosz azért lenne jó, mert Dani biztosan jól fel tudna készíteni, és azt mondják, hogy az könnyű. Az infó meg azért, mert az is könnyű(bár az emelt nem tudom milyen), és ha a jövőben esetleg valami olyan munkám lesz ahova kellhet, akkor meg jól jön. A zene meg azért lenne jó, mert hát zenélek, szeretek zenélni, és elméletben is kéne fejlődni nem keveset. 1 hét van hátra a kezdésig és nekem még fogalmam sincs. :) Valamiből kéne egy emelt is, kéne a plusz pont. De az emelt dolgok meg elég nehezek. Hihetetlen milyen problémás dolog ez az érettségi...

zajlik az élet.

Bő egy hónapja nem írtam megint, de nem sok időt töltök itthon, és akkor sem jut eszembe blogot írni. Kezdjük az elején.
Voltam VOLT fesztiválon, ami rendkívül jó volt, már nagyon szerettem volna elmenni egy fesztre, hiszen a 2008-as SZIN óta nem voltam sehol. Szóval nagyon jól sikerült, egyedül annyi volt a rossz, hogy a sátrunk napon volt végig, szóval reggel 7-kor úgy ébredtünk, hogy folyt rólunk a víz... Délelőtt kaja,pihi, szundi a parkban, délután/este, iszogatás(pl. házi bort :D),koncertek stb.
Aztán szeretett mentorunk, Vekerdy Dani házasságot kötött Béldi Melindával, ezúton gratulálok nekik még1x, meg az egész esküvőhöz is, hiszen a hajókázás fantasztikus volt. :)
Rögtön másnap utaztam el, hiszen felkértek csoportvezetőnek a BOTT-ba, ahova 2003 és 2006 között mint növendék jártam, most pedig a felnőttek közé kerültem. :) Rendkívül jól éreztem magam, nagyon szeretek ott fent lenni. Igaz lemaradtam egy (valószínűleg) fantasztikus kenutúráról, de azt hiszem, lesz még ilyenre alkalmam, szóval nem bánkódom.
Mindeközben, valami sutyerák köcsög társaság betört a zeneterembe és elvitte a keverőt, a mikrofonokat és az én kis erősítőmet is... Mondjuk rosszabbul is járhattunk volna, de azért ez így is elég kellemetlen. A gitáromat elhagytam, az erősítőmet ellopták, valaki nem akarja hogy gitározzak. De nem fogja elérni a célját, azt garantálhatom... :)
A nyáron nem sokat sikerült zenélni, mindenki erre van meg arra van, és eléggé hiányzik már az az igazság. Főleg most, hogy nézek yolk videókat, meg szólóest videókat is. De hamarosan újra ráállunk a zenélésre, lesznek új számok, koncertek, stb.

Zajlik amúgy az életem ezerrel, alig vagyok itthon, én is mindenfelé járok, és azt veszem észre, hogy már augusztus van, 1 hónap van már csak, ami szerencsére azért még elég sok idő. Bár mondjuk 2 hétre már van programom. :D De ez mindig így van, és szerintem így van jól.
Ja amúgy ha már leírtam, hogy nyelvvizsgáztam, akkor tartozom annak eredményével is: sikerült, átmentem hála istennek, pedig nagyon nem úgy éreztem, és voltak necces dolgok, szóval jogos volt az aggodalmam. De nem érdekel milyen az eredmény, lényeg hogy megvan. :)

A nyár hátralevő részére mindenkinek kellemes kikapcsolódást kívánok. :)